2011. április 28., csütörtök

Lee Child: Megérte meghalni

"Jack Reacher sebesülten, kínzó fájdalmak közepette érkezik meg egy jellegtelen nebraskai kisváros álmos estéjébe, ahol azonnal titkok és hazugságok sűrű hálójában találja magát. Igazságérzete nem engedi továbbmenni úti célja, Virginia felé. Bár mindenki azt szeretné, hogy eltűnjön. Ha lehet, örökre. A helyi bűnszervezet, amely az egész várost uralma alatt tartja, néhány órával Jack érkezése után már őt keresi élve vagy halva. A hírhedt Duncan család amúgy is nagy bajban van: titokzatos szállítmányuk napok óta késik, megrendelőik egyre türelmetlenebbek. A kisváros élete felbolydul, újabb és újabb nehézfiúk érkeznek, a félelem és a nyugtalanító várakozás a végsőkig feszíti az idegeket. Miközben Jack egy helybéli asszony huszonöt évvel ezelőtt eltűnt kislánya után nyomoz, egyre-másra keresztezi Duncanék útját. Léptei nyomán sötét titkok és gonosz tervek kerülnek napvilágra."

Nos, nem lepődtem meg, hogy Jack Reacher túlélte a 61 óra végén történt hatalmas robbanást, azt is megtudjuk, hogyan. Ez a könyv is nagyon tetszett, annak ellenére, hogy kicsit sokkoló volt, amikor kiderült, mi a hírhedt Duncan család féltett titka. A gonosz persze elnyeri méltó büntetését, a jók sorsa jóra fordul, Reacher pedig folytatja útját Virginiába, hogy találkozzon a 61 órából megismert, bájos hangú hölggyel. Abban a könyvben egyébként néhány magas pozícióban lévő, rossz ember elkerülte a Jackkel való, számunkra nem sok jóval kecsegtető találkozást. Úgyhogy kíváncsian várom, hogy a következő kötetben a) Reacher tényleg találkozik-e Susannel, b) meglakolnak-e a gazok, c) vagy teljesen új kalandok várnak kedvenc főhősünkre.

2011. április 5., kedd

Fejős Éva

Eper reggelire

A Hotel Bali című nagysikerű regény rengeteg kérdést hagyott megválaszolatlanul. Az ott megismert négy barátnő élete immár végérvényesen összefonódott, talányosabb utakon, mint hinnénk. Milyen drámai kihívás elé állítja a sors Szilvit, karrier vagy szerelem a fontosabb Gabi számára, vajon Dóra búcsút int-e Balinak, a földi paradicsomnak az elképzelt boldogság reményében, és legfőképpen, helyrehozható-e a múlt szörnyű tévedése Judit számára, van-e újrakezdés a barátságban és a szerelemben? Fejős Éva immár negyedik sikerkönyvével jelentkezik, és ezúttal a rajongói által legjobbnak tartott Hotel Bali folytatásával, melyben beavatást nyerünk férjek, szeretők és szerelmek történetébe, bocsánatos és helyrehozhatatlan bűnök, valóra váltott és elszalasztott álmok, életreszóló leckék és szerelmek világába.

Ez a második regény, amit Fejős Évától olvastam. Jó volt megtudni, hogyan alakult a négy barátnő sorsa, fordulatokben ez sem szűkölködött, jól szórakoztam rajta.

Csajok

Három nő, egy férfi. Flóra, Móni, Hanna és Márk. Igazi, jó barátok. Csetlenek-botlanak az életben, jól ismerik már az érzelmi hullámvasutat: néha lent vannak, máskor pedig a csúcsra repülnek… ahogy mi mindannyian. Ők a Vénusz-lakók, akiknek története akár párkapcsolati kézikönyvként is olvasható, hiszen majdnem minden ballépés felsoroltatik benne, amelyet elkövethetünk a szerelemben.
Elvégre így vagyunk teljesek: Mars és Vénusz, férfi és nő – még ha vannak is egymással harcaik, még ha nem értik is meg maradéktalanul egymást, azért jól tudják, ha humorral tekintenek saját magukra, akkor csatákat veszíthetnek ugyan, de a háborút megnyerik.


A történet először az interneten jelent meg folytatásos formában, hetente egy-egy rövidebb fejezetet lehetett olvasni. Utána adták ki könyv formájában, tetszik benne, hogy meghagyták a rövid fejezeteket. A szerzőnő eddig olvasott regényei közül ez a kedvencem, számomra ez a leghumorosabb, legszórakoztatóbb. Remélem, lesz folytatása ennek is.

A mexikói

Galántai Zsófi úgy érzi, célba ért. Sikeres a munkájában, és végre összeköltözhet szerelmével. Aztán jön egy furcsa, szégyenteljes, mégis emlékezetes éjszaka egy messziről jött idegennel, és Zsófi jól felépített élete összeomlik. Mindent hátrahagyva elindul a mexikói után, aki titokzatos jeleket hagy neki szerte a világban… Szerelem? Kalandvágy? Zarándoklat? – vajon mi hajtja a magyar lányt egyre egzotikusabb tájak, egyre veszélyesebb kalandok, és önmaga számára is ismeretlen énje felé?

Érdekes volt az alapgondolat, történtek benne meglepő dolgok, nem bántam meg, hogy elolvastam, de nem lett kedvencem.

2011. március 21., hétfő

A szavazás eredménye

A két hétig tartó,  mérsékelt lelkesedést okozó szavazás az alábbi eredménnyel zárult:

Lee Child: Megérte meghalni   1 (25%)
Stieg Larsson: A lány, aki a tűzzel játszott   0 (0%)
Fejős Éva: Csajok    2 (50%)
Jared Cade: Agatha Christie és a hiányzó tizenegy nap    0 (0%)
Nora Roberts: Táncrend   0 (0%)
Nora Roberts: Kulcs-trilógia   0 (0%)
Nora Roberts: Halálos emlék    0 (0%)
Stieg Larsson: A tetovált lány    1 (25%)
Fejős Éva: Eper reggelire    2 (50%)
Tess Gerritsen: Eltűntek    0 (0%)
Nora Roberts: Piruett    0 (0%)

Ennek megfelelően jönnek majd a könyvajánlók.

Most három újabb könyvet olvasok egyszerre, mikor melyikhez van kedvem. A Daniel Silva-féle A Moszad ügynöke tetszik a legjobban, a többi regényét is el fogom olvasni.

2011. március 2., szerda

Mostanság

Jelenleg három könyvjelzőm is használatban van, ritkán csinálok ilyent.

Elkezdtem Fejős Éva: Csajok c. könyvét, majd a könyvtárban belebotlottam A lány, aki a tűzzel játszik regénybe, amelyet két hét múlva kell visszavinnem. Közben névnapomra megkaptam a legújabb Lee Child-könyvet (Megérte meghalni), úgyhogy beelőzte a másik kettőt.

Kedves Olvasóim! Amíg vadul olvasok, kérlek szavazzatok jobboldalt, hogy melyik regény könyvajánlója érdekelne benneteket a leginkább. Többet is meg lehet jelölni, a kialakult sorrend alapján írom majd a további beszámolókat.

2011. február 17., csütörtök

Milyen is lehetett a párbeszéd...

...Lucius Malfoy és Voldemort között, amikor Voldemort odaadta megőrzésre Denem naplóját?
Valami hasonló:

Lucius: Hívattál, Nagyúr!
Voldemort: Lucius, hű szolgám! Hogy szolgál a kedves egészséged?
L (rosszat sejtve): Remekül, Nagyúr...
V: És az otthoniak? Jácint...
L (egyre rosszabbul érezve magát): Narcissa, Nagyúr...
V (feszültebben): Persze, persze... és a kis izé... Drakula?
L (pánikban): Mindenki jól van, Nagyúr!
V: És kényelmesen ültök otthon?
L (az ájulás kerülgeti): Pompásan, Nagyúr...
V: És nem billeg valamelyik szék???
L (zavartan): Nem, Nagyúr, pompás székeink vannak... esetleg eljönnél valamikor vacsorára?
V: És az egyik ágy se billeg?
L: Ott is alszol, Nagyúr?
V (üvölt): Billeg vagy nem billeg?
L: Nem, Nagyúr, nem billeg. Tök kényelmes mind. Ha parancsolod...
V (ordít): Márpedig billeg!
L (katonásan): Értettem, Nagyúr, az egyik ágy billeg!
V (megenyhülten): Melyik ágy billeg?
L: Melyik ágy billegjen, Nagyúr?
V: Egy félreeső ágy, Lucius, amin ritkán alszotok.
L: Egy félreeső ágy, amin ritkán alszunk, elviselhetetlenül billeg, Nagyúr!
V: Helyes, Lucius!
L: Izé, miért billeg, Nagyúr?
V: Mert az egyik lába rövidebb, Lucius!
L (lelkesen): Igen, igen! Rövidebb a többinél! Ez a sárvérűek bűne! De ez az aljas árulás nem maradhat megtorlatlanul! Halál rájuk!...
V (leinti): Nem, te hülye. Az az ágy nem billeghet.
L (most már semmit sem ért): Mégse, Nagyúr?...
V: Meg kell javítani. Tudom is, hogy hogyan.
L (szerencsétlenül): Hogyan, Nagyúr?
V: Véletlenül pont van nálam egy kis könyvecske, ami éppen olyan vastag, hogy ha a rövidebb láb alá teszed, akkor nem fog az ágy billegni. De aztán ne aludjatok azon az ágyon, nehogy nagyon megnyomja a könyvecskét. És különösen semmi hancúrozás!!! Csak nyugodtan porosodjon ott a könyvecske tíz-húsz évet. Érthető, Lucius?
L (lemondóan): Hozzá se fogunk nyúlni, Nagyúr...

Ezt jó pár éve egy indexes fórumon olvastam először, ahol a HP rajongók időnként szabadjára engedték fantáziájukat, és ilyen humoros szösszenetek születtek. Akárhányszor újraolvasom, remekül szórakozom rajta :-)

2011. január 31., hétfő

Nora Roberts: Kör-trilógia

A könyvtárnak az az egyik előnye, hogy a trilógiákat összegumizva tartják a polcon, legalábbis ahová mi járunk. Így nem kell a folytatásokra vadásznom, hanem egyhuzamban elolvashatom őket.

A kötetek sorrendje
1. Morrigan keresztje
2. Istenek tánca
3. A Némaság völgye

Szeretem a fantasy-történeteket, Nora Roberts tollából is olvastam már többet (A mágia útjai, A sors útjai, A Három Nővér szigete-trilógia, Bűbájosok). Ez is nagyon tetszett, vannak benne sárkányok, varázslók, boszorkányok, vámpírok. Játszódik a régmúltban, a jelenben, és egy másik világban. 

"Összecsapás készülődik a jó és a rossz erői között, több idősíkban kibontakozó háború. Lilith, az alvilág démonja, a vámpírok királynője maga köré gyűjti vazallusait. Morrigan istennő vállalkozik arra, hogy szembeszálljon a sötét erők parancsolójának világok elpusztítására törő terveivel. Vele tart az általa toborzott hattagú csapat, mely különös embereket és lényeket egyesít a magasztos cél érdekében : egy nagy hatalmú varázslót, egy rejtelmes képességekkel megáldott boszorkányt, egy tudós hercegnőt, egy alakját változtató harcost, egy démonvadászt s végül egy különös figurát, aki nem más, mint egy évszázadokkal korábban lelkét vesztett vámpír.
Hoyt Mac Clonaoith, a varázsló, belekiáltja elkeseredését a viharba, és szembeszáll a gonosszal, mely kiszakította testvérét a családjától. Lilith sok ezer éve uralkodik, s az idők során számtalan embert kerített hatalmába örökkévalóságot ígérő csókjaival. Nincs szándékában megállni, míg uralma alá nem hajtja a jelen világot, s el nem ousztítja a jelenkoron túl létező parány világokat.
Hoyt Morrigan istennőtől kapta a hatalmát, az ő segítségével gyűjti össze a kiválasztott harcosokat, akiknek ereje legyőzheti a gonoszt. Hoyt ebben a körben, sok száz évvel később, a jövőben tanulja meg, milyen erős lehet szíve és szelleme.
A szélesen hömpölygő mese elmossa a határvonalat a valóság és a többi világ közöt, miközben összecsapnak azoknak a férfiaknak és nőknek a szenvedélyei, akik vállalták a küzdelmet az emberiség sorsáért.
"

2011. január 15., szombat

Lee Child: 61 óra

"Dél-Dakotában az évtized hóvihara tombol. Az állam útjain mindenfelé a zord időjárásban elakadt járművek vesztegelnek. Egy távolsági busz is balesetet szenvedett a fehérbe borult tájon. Utasai átlagemberek: kirándulásra indult nyugdíjasok. És még egy valaki, aki leginkább észrevétlen szeretne maradni, mégis jobban már ki sem tűnhetne az idős emberek közül egy tagbaszakadt, marcona férfi, akinek egész magatartásából süt a katonás fegyelem. Ő Jack Reacher. A baleset helyszínétől harminc kilométerre békés kisváros húzódik. Ám a látszat csal: a településen rendőrök tucatja véd egy idős hölgyet, aki egy semmitől vissza nem riadó kábítószer-kereskedő elleni per koronatanúja. Ha elég sokáig él, kiállhat a tanúk padjára. De a városba érkezik egy hidegvérű, magányos gyilkos, akinek egyetlen feladata van: megakadályozni az asszonyt terve végrehajtásában. Egyetlen dologgal azonban nem számolt: Jack Reacherrel. Mélyen eltemetett titkok, erőteljes ellenségek. És már csak 61 óra van hátra! Lee Child legújabb könyve elképesztő fordulatokat tartogat az olvasó számára. A kötet izgalmai pedig hamarosan folytatódnak... "

Nem szeretem azt, hogy "folyt.köv.", kivéve, ha a könyvtárban a folytatása is össze van vele gumizva a polcon.
Ugyan befejeződött a Harry Potter-, twilight-, Ravenscar-sorozat, de még epedve várom az Eragon-, Fekete Tőr Testvériség-, Bukott angyalok-regényfolyamok újabb kötetét. Persze közben azért elfoglalom magam ezzel-azzal, új Lee Child-könyv olvasással, erre "a kötet izgalmai hamarosan folytatódnak"?! Ne már! Úgyhogy nyílt levélben fordulok a szerzőhöz, hátha olvassa a blogomat:

Tisztelt Lee Child úr!

Nagyon szépen kérjük, többet ne tegyen velünk olyant, mint a legújabb könyvében, ahol egy nagyon fontos cselekményszálat nem varr el, kínzó tudatlanságban hagyva olvasóit. Mi úgyis megvesszük a következő könyvét. Nekünk teljesen megfelel az az unalmas befejezés is, ha Jack Reacher buszra/repülőre/metróra/biciklire száll, és elutazik Bostonba/Kanadába/Helsinkibe/Disneylandbe a lenyugvó/felkelő nap/hold fényében...

Maradunk továbbra is hű rajongói,
Tündérke(+ húga, öccse, sógora, stb.)

A könyv egyébként nagyon jó volt, különösen az tetszett, hogy a főhős katonai pályafutásából tudtunk meg újabb érdekes részleteket. Például gyerekkorában részese volt egy különös kísérletnek, amely meghökkentő eredménnyel zárult... Eddig is tudtuk róla, de most a hivatalos aktájából is kiderült, hogy szakértője a kézi- és vállról indítható fegyvereknek. Rekordpontszámmal nyerte meg a sereg ezerméteres lövészversenyét. Anyanyelvi szinten beszél az angol mellett franciául, elboldogul a spanyollal is. Átlagon felüli az állóképessége, kiváló teljesítményt nyújtott a terepen, kiemelkedő a közelharcban. Ez utóbbi azt jelenti, "mintha odavágnának valakihez egy bekapcsolt láncfűrészt".

Jack Reacher katonai rendőr volt, őrnagyi rangban is szolgált egy ideig, mielőtt leszerelt volna. A korábban olvasott Elvarázsolt dollárok c. könyvben remek magyarázatot olvastam arról, hogy miért nem szabad alábecsülni azt, akinek ez (volt) a foglalkozása:
"A katonai rendőrnek katonai törvényszegőkkel van dolga. Ezek a törvényszegők hivatásos katonák. Magas szintű kiképzést kaptak fegyveres harcból, szabotázsakciók kivitelezéséből, fegyvertelen közelharcból.[...] Tehát a katonai rendőrnek még képzettebbnek kell lennie. Fegyveres harcban és közelharcban egyaránt."
 
Visszatérve A 61 órára, ami még tetszett, hogy remek összegzés olvasható benne Jack Reacher kedvenc mottóiból:
"Reméljük a legjobbat, de készüljünk fel a legrosszabbra."
"Csak egyszer csináld, de akkor jól."
"A tervek mindig füstbe mennek, ahogy eldördül az első lövés."
"Soha nincs olyan, hogy "szolgálaton kívül"."
"Nem félek a haláltól, féljen a halál tőlem."
"Nem szeretek vereséget szenvedni. Minden érdekelt félnek jobb, hogy nem történik meg túl gyakran."

A kiadó honlapja szerint február 22-én jelenik meg a folytatás, nagyon várom, és azt megígérem, hogy unatkozni, lábat lógatni addig sem fogok :-)

2011. január 11., kedd

Linkelgetések

Legszemfülesebb olvasóim biztos észrevették, hogy jobboldalt a könyvek felsorolásakor néhány sor linkké változott, mert elkezdtem hozzákapcsolni a címekhez a korábban írt könyvajánlókat, szépen apránként majd csak elkészülök vele...


2011. január 5., szerda

J. D. Robb: Halálos származás

Sokáig nem derült rá fény, hogy a J. D. Robb álnéven megjelenő, jövőben játszódó krimik is Nora Roberts tollából származnak.

Hiába írunk 2058-at New Yorkban, hiába nagyon fejlett a technológia, az embereket még mindig ugyanazok az ősi ösztönök motiválják, ugyanúgy elveszik egymás életét. A regények főhőse, Eve Dallas, a gyilkossági csoport legkitartóbb nyomozója elől azonban egy gyilkos sem menekülhet...

Idén elsőként egy újabb remek Eve Dallas-regényt olvastam, a sorban a huszonnegyediket, ez is remek volt, jó kis izgalmas krimi :-) Az egész könyvsorozatban nagyon tetszik, ahogyan azt érzékelteti, mennyire ismeri és szereti egymást Eve és férje, Roarke; néha szoktam kuncogni a humoros részeknél; az elénk vázolt jövőképet pedig időnként roppant érdekesnek találom.

"A "dr. Tökéletesként" ismert, jámbor Icove a családjának és a munkájának szentelte az életét. A rendőrségi nyilvántartásban nem szerepelt. Dallas túlságosan is tisztának találja az előéletét. Tudja, valamit rejtegetett, és biztosra veszi, a fia, aki egyben az utódja is, tudja, hogy mit. Majd - akárcsak az apját -, az ifjabb dr. Icove-ot is meggyilkolják... Egy ugyanolyan halálosan pontos szúrással.
Ki lehet az a titokzatos nő, és milyen kapcsolatban áll a jóságos orvosokkal? Eve a férje, Roarke segítségével követi legsötétebb ösztöneit, amelyek egyre inkább az Icove-ok múltja felé terelik. Rádöbben, hogy ezek az emberek mindenáron a tökéletességet akarták megteremteni - a természet törvényeit feszegették, a tudomány határmezsgyéjére tévedtek, embertelenül viselkedtek, és elveszítették a játszmát."


2011. január 2., vasárnap

2010-es olvasmányaim

Lássunk először néhány számadatot.

2010-ben pont 100 könyvet olvastam, összesen 41593 oldalt.
A három legrövidebb két J. D. Robb novella volt (94-95 oldal), valamint George Orwell: Állatfarm (131 oldal).
A három leghosszabb: Ken Follett: A titánok bukása (968 oldal, ez egyébként a jubileumi 100. könyv), J. R. Ward: Megbosszult szerető (944 oldal) és J. R. Ward: Halhatatlan szerető (816 oldal).

Nem tudnék megnevezni csak egy könyvet, hogy melyik volt a legjobb, talán az újonnan felfedezett J. R. Ward-regények tetszenek a leginkább, a Fekete Tőr Testvériség- és a Bukott angyalok-sorozat egyaránt.

J. R. Wardon kívül megtetszett Fejős Éva és Tess Gerritsen is, kíváncsi leszek további regényeikre.

Nora Roberts-lelkesedésem töretlen, tavaly 35 könyvet olvastam tőle, és rajongója lettem az ő J. D. Robb álnéven írt, jövőben játszódó krimijeinek is, 22 könyvnél tartok, és még van a könyvtárban, amit nem olvastam.

Ami viszont csalódás volt, az Vavyan Fable új novellagyűjteménye (Kedves, mint egy kéjgyilkos), a régi könyvei sokkal jobban tetszettek, ugyanez a helyzet Robin Cookkal is.
Orwell: 1984 c. regénye egy kicsit megviselt, néhány oldalnál többet nem tudtam egyszerre olvasni, annyira nyomasztott. Sőt volt olyan rész is, amit átugrottam, ilyet nagyon-nagyon ritkán teszek...

Apropó, könyvtár. Az, hogy beiratkoztam (mármint Anna és Veronika :-)), jelentős szerepet játszott abban, hogy ennyire rákaptam ("visszakaptam") az olvasásra.

A teljes listát jobboldalt lehet olvasni, a végén felsoroltam a 2008-2009-es könyveket is, valamint a hangoskönyveket.

2009-ben ezt írtam 2010-re vonatkozóan:
"Nagyon remélem, hogy megjelenik magyarul B. T. Bradford Ravenscar-trilógiájának befejező kötete, Meyertől a Breaking Down, valamint az Eragon 4. része legalább angolul..."
Ezek közül csak az utolsó nem teljesült, olyannyira, hogy még a várható megjelenés dátumáról sincs semmilyen információ.
Kellemes meglepetésként megjelent egy új Dan Brown, Ken Follett és Lee Child-regény.

Idén várható a 9. Fekete Tőr Testvériség angolul, talán magyarul is, az Eragonnak pedig továbbra is nagyon várom a végét...

2011. január 1., szombat

Hogyan is kezdjem...

Nemcsak olvasni szeretek, hanem másokkal megosztani az élményeimet is. Az elsősorban a kreatív alkotásaimnak létrehozott blogomban helyet kapott néhány könyvajánló (összesen tizenhat), tavaly azonban összesen kereken száz könyvet olvastam, ezért jött az ötlet, hogy külön blogot indítsak a könyveknek.