"Eve Dallas hadnagy, a NYPSD nyomozója igyekszik megvédeni a bűnözőktől a közeljövő New Yorkját.
Az East River Parkban egy fiatal, barna nő holttestére bukkannak. A gyilkos művészien elrendezte a hosszú, fájdalmas kínzás nyomait őrző maradványokat. Eve-nek azonnal eszébe jut egy kilenc évvel korábban történt sorozatgyilkosság. A média által csak "Vőlegény"-nek nevezett gyilkos - mivel minden áldozata ujjára ezüstgyűrűt húzott-, akkor tizenöt nap leforgása alatt négy nővel végzett.
A fiatal lány Eve multimilliomos férjének, Roarke-nak dolgozott, ezért Eve őt is bevonja a nyomozásba. Hamarosan kiderül a hátborzongató igazság. A gyilkost ezúttal személyes érzelmek vezetik. Az áldozat testét a Roarke egyik boltjában vásárolt szappannal és samponnal mosta le, sőt még a lepedőt is Roarke egyik cége gyártotta, amelyre kiterítve a testet megtalálták.
Amikor Eve rádöbben, kivel került szembe, elhatározza, hogy egyszer és mindenkorra leszámol a Vőlegénnyel. Mivel jól ismeri a módszereit, tudja, hogy már a karmai közt vergődik a következő áldozata, és ahogy telik az idő, egyre kevesebb az esély, hogy élve kikerül onnan. Ráadásul nagyon valószínű, hogy a Vőlegény a mesterműve megalkotására készül - olyasvalakit akar elrabolni, aki még az ő képességeit is próbára teszi, és halála előtt napokig tartó élvezettel kecsegtet: magát Eve-et."
Megrázóak voltak azok a részek, amikor a kínzásokról írt. Ezért aztán különösen tetszett a vége, ahogyan Eve a szokásától eltérő módon szolgáltatott igazságot az áldozatoknak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése