Lee Child: 61 óra

"Dél-Dakotában az évtized hóvihara tombol. Az állam útjain mindenfelé a zord időjárásban elakadt járművek vesztegelnek. Egy távolsági busz is balesetet szenvedett a fehérbe borult tájon. Utasai átlagemberek: kirándulásra indult nyugdíjasok. És még egy valaki, aki leginkább észrevétlen szeretne maradni, mégis jobban már ki sem tűnhetne az idős emberek közül egy tagbaszakadt, marcona férfi, akinek egész magatartásából süt a katonás fegyelem. Ő Jack Reacher. A baleset helyszínétől harminc kilométerre békés kisváros húzódik. Ám a látszat csal: a településen rendőrök tucatja véd egy idős hölgyet, aki egy semmitől vissza nem riadó kábítószer-kereskedő elleni per koronatanúja. Ha elég sokáig él, kiállhat a tanúk padjára. De a városba érkezik egy hidegvérű, magányos gyilkos, akinek egyetlen feladata van: megakadályozni az asszonyt terve végrehajtásában. Egyetlen dologgal azonban nem számolt: Jack Reacherrel. Mélyen eltemetett titkok, erőteljes ellenségek. És már csak 61 óra van hátra! Lee Child legújabb könyve elképesztő fordulatokat tartogat az olvasó számára. A kötet izgalmai pedig hamarosan folytatódnak... "

Nem szeretem azt, hogy "folyt.köv.", kivéve, ha a könyvtárban a folytatása is össze van vele gumizva a polcon.
Ugyan befejeződött a Harry Potter-, twilight-, Ravenscar-sorozat, de még epedve várom az Eragon-, Fekete Tőr Testvériség-, Bukott angyalok-regényfolyamok újabb kötetét. Persze közben azért elfoglalom magam ezzel-azzal, új Lee Child-könyv olvasással, erre "a kötet izgalmai hamarosan folytatódnak"?! Ne már! Úgyhogy nyílt levélben fordulok a szerzőhöz, hátha olvassa a blogomat:

Tisztelt Lee Child úr!

Nagyon szépen kérjük, többet ne tegyen velünk olyant, mint a legújabb könyvében, ahol egy nagyon fontos cselekményszálat nem varr el, kínzó tudatlanságban hagyva olvasóit. Mi úgyis megvesszük a következő könyvét. Nekünk teljesen megfelel az az unalmas befejezés is, ha Jack Reacher buszra/repülőre/metróra/biciklire száll, és elutazik Bostonba/Kanadába/Helsinkibe/Disneylandbe a lenyugvó/felkelő nap/hold fényében...

Maradunk továbbra is hű rajongói,
Tündérke(+ húga, öccse, sógora, stb.)

A könyv egyébként nagyon jó volt, különösen az tetszett, hogy a főhős katonai pályafutásából tudtunk meg újabb érdekes részleteket. Például gyerekkorában részese volt egy különös kísérletnek, amely meghökkentő eredménnyel zárult... Eddig is tudtuk róla, de most a hivatalos aktájából is kiderült, hogy szakértője a kézi- és vállról indítható fegyvereknek. Rekordpontszámmal nyerte meg a sereg ezerméteres lövészversenyét. Anyanyelvi szinten beszél az angol mellett franciául, elboldogul a spanyollal is. Átlagon felüli az állóképessége, kiváló teljesítményt nyújtott a terepen, kiemelkedő a közelharcban. Ez utóbbi azt jelenti, "mintha odavágnának valakihez egy bekapcsolt láncfűrészt".

Jack Reacher katonai rendőr volt, őrnagyi rangban is szolgált egy ideig, mielőtt leszerelt volna. A korábban olvasott Elvarázsolt dollárok c. könyvben remek magyarázatot olvastam arról, hogy miért nem szabad alábecsülni azt, akinek ez (volt) a foglalkozása:
"A katonai rendőrnek katonai törvényszegőkkel van dolga. Ezek a törvényszegők hivatásos katonák. Magas szintű kiképzést kaptak fegyveres harcból, szabotázsakciók kivitelezéséből, fegyvertelen közelharcból.[...] Tehát a katonai rendőrnek még képzettebbnek kell lennie. Fegyveres harcban és közelharcban egyaránt."
 
Visszatérve A 61 órára, ami még tetszett, hogy remek összegzés olvasható benne Jack Reacher kedvenc mottóiból:
"Reméljük a legjobbat, de készüljünk fel a legrosszabbra."
"Csak egyszer csináld, de akkor jól."
"A tervek mindig füstbe mennek, ahogy eldördül az első lövés."
"Soha nincs olyan, hogy "szolgálaton kívül"."
"Nem félek a haláltól, féljen a halál tőlem."
"Nem szeretek vereséget szenvedni. Minden érdekelt félnek jobb, hogy nem történik meg túl gyakran."

A kiadó honlapja szerint február 22-én jelenik meg a folytatás, nagyon várom, és azt megígérem, hogy unatkozni, lábat lógatni addig sem fogok :-)