Trudy pénzért megzsarolja Eve-et, hogy titokban tartsa Eve gyermekkorának részleteit. Eve és férje Roarke, kiutasítják Trudyt az életükből, és remélik, többet nem hallanak róla. Pár nappal látogatása után azonban Trudyt vérbe fagyva találják meg a hotelszoba padlóján. Eve elhatározza, hogy megoldja az ügyet..."
Egy kicsit különlegesek azok a könyvek, amelyek a főhősök életének korábbi részleteiről szólnak. A kedvenc részem az volt, amikor Roarke találkozott Trudy-val. Egyrészt azért, ahogyan a feleségére gondolt:
"Egy pillanatra az eszébe villant: lehet, hogy már minden üzlete törvényes, ennek ellenére nem teregeti ki ország-világ előtt, mekkora vagyon fölött rendelkezik. A negyedévi könyvelését az otthoni irodájában tartotta. Csak Eve-nek engedett bepillantást, noha a feleségét sohasem érdekelték az üzleti ügyei. Tudta, hogy a felesége sokkal jobban érezné magát, ha nem lenne ennyire gazdag, és halványan elmosolyodott.
Az kívánta, bárcsak tudná az istenek nevét, akik lepillantottak rájuk az első találkozásuk napján. Olyan hatalmas ajándékot kapott tőlük, hogy hiába halmozná a mérleg másik serpenyőjébe minden vagyonát, azzal sem tudná egyensúlyba hozni."
Másrészt ahogyan finoman elutasította a zsarolást:
"– Tudja, mit tehetnék? Ráadásul ilyen könnyedén? – csettintett az ujjával. – Akár meg is ölhetném. Itt és most. Szemrebbenés nélkül. Számtalan ember vallaná eskü alatt, hogy maga épen és egészségesen hagyta el az irodámat. A biztonsági rendszer felvételei sem bizonyítanak semmit, hiszen roppant könnyű meghamisítani őket. Sohasem találnák meg a holttestét, vagy legalábbis azt, ami magából maradt. Vigyázzon az életére, ha már ilyen nagylelkűen magának ajándékoztam.
– Maga megőrült – húzta össze magát Trudy. – Elment az esze.
– Ez majd akkor is jusson az eszébe, ha úgy véli, mégiscsak meg akar zsarolni... Ha egy gyermek szenvedésével és rémálmaival szeretné megtömni a zsebét... Ha megint megpróbálja megkeresni a feleségemet... Jusson az eszébe, és rettegjen. Rettegjen – ismételte meg Roarke –, mert most nagyon erősen vissza kell fognom magam, hogy ne szaggassam apró darabokra. Nem szeretem, ha felbosszantanak – tett egy lépést Trudy felé, mire a nő remegve felállt, és az ajtó felé kezdett hátrálni. – Ó, és ezt az üzenetet adja át a fiának, nehogy megforduljon a fejében, hogy ő is próbára teszi a türelmemet.
Amikor Trudy elérte az ajtót, és ügyetlenül keresgélni kezdte a háta mögött a kilincset, Roarke kedvesen hozzátette:
– Ha ennek ellenére bántani próbálja a feleségem, nincs olyan hely a világon, ahol elrejtőzhetne előlem. Mindenhová követni fogom – várt ki egy szívverésnyit, elmosolyodott, és kimondta a végszót. – Futás.
Trudy futott. Miközben egyre halkultak a léptei, Roarke halk sikolyt hallott."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése