"Négy ember és egy autó. Kansasból tartanak kelet felé, azt remélik, Chicagóba érnek reggelre. A vezető az útra fókuszál. A mellette ülő férfi végeláthatatlan sztorikat mesél. A hátsó ülésen egy feltűnően szótlan és ijedt nő gubbaszt. Jobbján egy nagydarab férfi, eltört orral, aki mint stoppos utazik a társasággal. Keletre tart, Virginiába. Jack Reachernek hívják.
Egy órával később egy férfi vérbe fagyott holttestére bukkannak egy nebraskai szivattyúállomáson. Korábban két fekete öltönyös emberrel látták őt bemenni, de kijönni senki sem látta. Percek alatt értesítik a megyei seriffet. Néhány órán belül már az FBI is bekapcsolódik a nyomozásba anélkül, hogy tudnák, ki volt az áldozat, és vajon mit keresett azon a helyen. És kiadják a körözést: két férfit keresnek ismeretlen járműben. Lee Child legújabb, lebilincselően izgalmas krimijében senki és semmi sem az, aminek látszik. Az egyre növekvő feszültség, és az egyre sodróbb lendületű történet mindvégig kétségek és izgalmak között tartja nemcsak főhősünket, de az olvasót is, egészen a váratlan és kirobbanó végkifejletig."
Ez a regény is nagyon tetszett, izgalmas volt, tele meglepő fordulatokkal, no meg helyzetfelméréssel. (Ezek az eszmefuttatások továbbra is a kedvenc részeim.) A könyvből kiderül az is, hogyan lehet úgy egy percen át folyamatosan beszélni, hogy nincs benne B betű. Aki nem olvasta a könyvet, annak van ötlete? :-)
Jack Reacher igazából már két éve van úton Virginia felé, mert akkor jelent meg a 61 óra, amelyben Reacher megismerkedett Susannel, egy bájos hangú hölggyel, és útra kelt, hogy találkozzon vele. Kíváncsi vagyok, hogy a következő kötetben végre megérkezik-e oda...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése