Vavyan Fable: Álmok tengere

"Egy réges-régen varázsálomba süllyesztett, legendás király, akit visszasír a nép. Egy hős Viador, aki hitvesztettségéért hosszú raboskodással fizet. Egy nyelves-szájas, komédiás lány, legendabéli hősök rajongója. Egy kényszermunkára ítélt óriás, akit a hajtókerékről vágnak le. Egy megalázó fogságból szabadított, mogorva sárkány. Két szökött harcszolga, egyikük férfi, másikuk nő. Velük vannak az istenek és a magasabb mágia. Mindenki más ellenség. Egy varázsos történet bátorságról, hitről, barátságról, szerelemről, bűvöletről, kalandról és birodalmárokról! Ahogyan még senki más nem írta meg. A mesélőkönyv. Mesejó!" 

Annak apropójából, hogy megjelent a legújabb Fable-könyv, Barbárság Tengere címmel, amely az Álmok Tengerének a folytatása, kölcsönkértem, és elolvastam hogy tisztában legyek az előzményekkel, szereplőkkel. Bizonyára anélkül is élvezhető lenne (van valaki, aki meg tudja erősíteni?), én azonban mindig szeretek sorban haladni a könyvekkel, filmekkel.

Nos, mivel semmire nem emlékeztem a 2005-ben olvasott könyvből, olyan volt, mintha ezt is újonnan olvasnám. Továbbra is szeretem az írónő által alkotott szavakat, megmosolyogtam számos komikus jelenetet. Ami viszont nem tetszett, az a túlságosan sok undorító és gusztustalan rész az emberi és egyéb eredetű testnedvekről, hogy evés közben már nem is próbáltam olvasni. Lehet, hogy túlságosan vizuális típus vagyok, másoknak meg sem kottyan, én mindenesetre remekül ellettem volna nélküle. A folytatásra persze kíváncsi vagyok, megírom majd a tapasztalataimat arról is.